|
Megszűnhet a gyimesfelsőloki és a balánbányai sürgősségi központ |
|
|
|
|
Írta: Timár Zsombor-László
|
Megszűnhet a gyimesfelsőloki és a balánbányai sürgősségi központ
Forró-Erős Gyöngyi
Hargita Népe, 2010.01.11. 09:30
Pénzhiányra hivatkozva nem vállalja a gyimesfelsőloki, illetve a balánbányai sürgősségi központ további működtetését a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. A központok egyetlen lehetősége a túlélésre az, ha a helyi önkormányzatok saját költségvetésükből áldoznak a fenntartásukra. A felsőloki polgármester szerint viszont nekik sincs pénzük, és ha lenne is, ebben a formában nem működtetnék a központot.
Szerdán ül tárgyalóasztalhoz dr. Demeter Ferenc, a megyei kórház menedzsere és Timár Zsombor László gyimesfelsőloki polgármester, hogy közös nevezőre jussanak a felsőloki sürgősségi központ jövőjével kapcsolatban. Ugyanilyen megbeszélést a balánbányai polgármesterrel is folytat a kórházmenedzser, a tervek szerint pénteken. Demeter Ferenc lapunknak azt mondta, a felsőloki, illetve a balánbányai sürgősségi központokra, amelyek jelenleg összesen körülbelül 20 személynek biztosítanak munkahelyet, nincs finanszírozás. A kórház saját jövedelméből tartotta el ezeket, és ezt a luxust ezután már nem engedheti meg magának az intézmény. Mindkét helységben a sürgősségi központ mellett működik a mentőszolgálat egy-egy kihelyezett egysége, és Demeter szerint ezek, valamint a családorvosok el tudják majd látni azokat a betegeket, akik eddig a sürgősségi szolgálathoz fordultak. Állítása szerint áttanulmányozta a regisztereket, és kiderült, hogy ezek a központok átlagban naponta 2-3 beteget látnak el, közülük esetleg egy mondható valóban sürgősségi esetnek. Ráadásul ezekben a központokban orvos már évek óta nincs, csak egészségügyi asszisztensek dolgoznak.
A kórház menedzsere úgy látja, hogy a két sürgősségi központ akkor maradhatna fenn, ha a helyi önkormányzatok átvállalnák a személyzeti és a rezsiköltségeket, a kórház pedig továbbra is felvigyázná szakmailag az itt folyó tevékenységet.
Timár Zsombor László felsőloki polgármester lapunknak azt mondta: az önkormányzat tulajdonában lévő épületben működő gyimesfelsőloki sürgősségi szolgálatnál orvos nincs, négy asszisztens, két ápoló, négy takarítónő és két kazánfűtő van alkalmazva. Úgy véli, így nem lehet hatékonyan működtetni a központot, ezért, még ha volna is rá pénzük, akkor sem vennék át a finanszírozását. Mint közölte, a helyi tanáccsal még nem egyeztetett a kérdésről, de személyes véleménye az, hogy csak úgy lenne érdemes működtetniük az egész Gyimes-völgyét ellátó sürgősségi központot, ha ott orvos is dolgozna, és több volna az asszisztens, mint a kisegítő személyzet. Szerinte jelen helyzetben a sürgősségi központ „se nem oszt, se nem szoroz a település egészségügyi ellátásában”, ha meg is szűnik, ott van a vele egy épületben működő mentőállomás, amely el tudja látni a sürgősségi eseteket.
– Tizenegy évvel ezelőtt, amikor az elődömtől átvettem az állást, már mondták, hogy ez egy bizonytalan munkahely – jegyezte meg a helyszínen jártunkkor a felsőloki sürgősségi központ egyik asszisztensnője. Állítása szerint a tavaly körülbelül 1500, idén januárban pedig 28 beteget láttak el a központban. A gyimesfelsőloki sürgősségi központ, amelyet most bezárás fenyeget, egy hajdanán jobb időket ért egészségügyi intézmény maradványa: ott valamikor orvosokat is foglalkoztató szülészet és fektető is működött, amelyeket szintén pénzhiány miatt bekövetkezett átszervezések során az 1990-es években felszámoltak.
|
Hirek 
